Művészkönyvek-objektek /Book Art-Objects 1993-2013
„A művészkönyv nem „anti-könyv”, hanem a könyvfogalom kiszélesítésének apológiája. A könyv a művészt arra készteti, hogy más módon tolmácsolja általa a forma és a tartalom klasszikus kettősségét. A művész nekiesik a könyv lényegének, hogy képekké alakítva összebékíthesse a szöveget és a szerkezetét a szöveget hordozó anyaggal.
Guy Bleus
1993 óta készítek könyvtárgyakat. A múlt, a jelen és a jövő összeérését, egy ősi emberi igény, a nyomhagyás és a kommunikáció folytatását, új formáját látom benne. A képzelet szabad szárnyalásának újabb lehetőségeit, asszociációk végtelen sorát, a műfajok közötti átjárhatóság újabb bizonyítékát jelenti számomra. A könyv hétköznapi, formai, fogalmi tartalmának megújítása, újraértékelése, hallatlanul izgalmas feladat számomra. Mára a könyv külső megjelenési formája igencsak elszegényedett. A könyv mint műtárgy… Érdekel az írás, mint grafikai elem, mint kommunikációs képi elem, az írás és az olvasás eszközeinek megjelenésének kezdeteitől napjainkig végbemenő változása, alakulása. A könyv szimbolikájának, filozófiai vetületeinek kibontása, kifejtése színre, formára, anyagra való.
Alapanyagként a környezetemben található elhasználódott, régi és új tárgyakat, telefonkönyveket, az olvasás kellékeit, mint pl.szemüveg, lámpa stb. vagy éppen egy autó eldobott légszűrőjének darabjait használom fel, melyet lehet vágni, festeni, formálni, alakítani. Fontos számomra az elektrográfiai munkáim alkotóelemként való alkalmazása e tárgykompozíciókban. Ez egyrészt sajátos karakter kialakulását jelenti, másrészt úgy érezem manuálisan jól kiegészíti a virtuális alkotási módot, s e párosítás mindkét műfajt újfajta jelentéstartalommal tölti meg, magában hordozva a tovább. ,, lépés lehetőségét, lefordítása…
HAász Ágnes
Művészkönyv kiállítások
EGYÉNI KIÁLLÍTÁSOK
1995.
- Ermíniák, Lítea Könyvesbolt és Teázó, Fortuna Passege, Budai Vár, Budapest
Megnyitotta: Kiss Ilona képzőművész
2002.
- Művészkönyvek, Petőfi Emlékkönyvtár, Kaposvár
2003.
- Térfigurák lábjegyzettel – Digitális nyomatok, művészkönyvek, objektek,
Csepel Galéria, Budapest, megnyitotta: Muladi Brigitta művészettörténész
CSOPORTOS KIÁLLÍTÁSOK
1993.
- Könyvtárgyak ’93, Országos Széchényi Könyvtár, Budapest
1994.
- II. Nemzetközi Művészkönyv Kiállítás, Szent István Múzeum, Székesfehérvár
1995.
- Bartók a képzőművészetekben, Zenetörténeti Múzeum, Budapest
Budapest Könyvfesztivál, Kongresszusi Központ, Budapest
Moholy-Nagy Emlékkönyv, Vigadó Galéria, Budapest
1997.
- Livres-Objets, Xantus János Múzeum, Győr
1998.
- 1. Nemzetközi Livres.Objets Biennálé, Vasarely Múzeum, Budapest
1999.
- Made in Hungary: Contemporary Artists’Books, Dowd Fine arts Gallery, State
University of New York College at Cortland - Könyvfesztivál, Kongresszusi Központ, Budapest
- 51. Frankfurti Könyvvásár Művészkönyv, Ex Libris- Frankfurt, Németország
2000.
- 3. Nemzetközi Művészkönyv kiállítás, Deák Gyűjtemény, Székesfehérvár
- Magyar művészkönyvek, Goethe Intézet, Budapest
- Lélegzet, Erdei Ferenc Művelõdési Központ, Kecskemét
- Le Livre-Le Libre, Le Louviére, Belgium
- 51. Frankfurti Könyvvásár MMAT kiállítása, Csepel Galéria, Budapest
- Művészkönyv kiállítás MMAT, Festõterem, Sopron
- Apokolipse, 2nd International Artist’s Book Triennial Viknius’00, Arka Gallery, Vilnius, Litvánia
2001.
- Apokolipse, Gallery 5020, Salzburg, Németország
- A könyv műalkotás, Rippl-Rónai Múzeum, Kaposvár
- Le Libre – Le Livre, Duna Galéria, Budapest
2006.
- IV. Nemzetközi Művészkönyv kiállítás, Deák Gyűjtemény, Székesfehérvár
2007.
- Le Pont / A híd, Művészetmalom, Szentendre
2012.
- Magyar Művészkönyvalkotók Társasága / MMAT kiállítás, Reök Palota, Szeged
2013.
- V. Nemzetközi Művészkönyv kiállítás, Deák Gyűjtemény, Székesfehérvár
MŰVÉSZKÖNYVEI KÖZGYŰJTEMÉNYBEN
Xantus János Múzeum, Győr
Városi Képtár – Deák Gyűjtemény, Székesfehérvár
Artpool Művészetkutató Központ, Budapest
Szöllõsi-Nagy gyűjtemény, Párizs, Franciaország
Publikációk:
1. Pécsek Imre: A művészkönvek alkalmat adnak az uniformizált világ megújítására,
METRO-Régiók hírei, 2002. Novemver 5., Kedd, 7. Oldal
2. elel-: A könyvtulajdonosok képecskéi – Ex Libris- kiállítás Frankfurtban, Élet és Irodalom,
1999. 10.08., 18.old
3. Szirányi István: REÖK-tönzött könyv-művek, Új Művészet, 2012.06, XXIII. Évf. 6.sz,
40-41. Oldal, Kép: HAász Ágnes: A szavak súlya 2006. Vaskódex, 1993.
Könyvkincsek a magasban…
Amikor 1989-90-ben megcsináltam az első könyvmunkámat, az Éjszaka könyvét, egy festett könyvtárgyat, bizony azt gondoltam, hogy teljesen egyedül vagyok a világban ezzel a nagy könyvszeretetemmel. Egy véletlen szerencse folytán a következő évben eljutottam Frankfurtba,a nemzetközi könyvvásárra, s meglepődve láttam, hogy egész folyosó tele van furcsa könyvekkel, amelyek valahol rokonok az én dédelgetett, egyetlen festett könyvemmel. A meglepetés arra indított, hogy szisztematikusan felkutassam a témát itthon, s külföldön egyaránt. Nagy örömmel tapasztaltam, hogy a műfajnak itthon is van jelene, sőt gazdag múltja. A hetvenes években már virágzott, s később búvópatakként, más műfajokhoz kapcsolódva (mail-art, koncept-art, object, könyvdesign) létét megőrizte, s ma reneszánszát éli. A jelenkori újraéledésben találkoztam először HAász Ágnes munkáival, azon a bizonyos Széchényi Könyvtár-béli kiállításon 1993-ban, amely nagy pezsgést indított el a téma iránt érzékeny kollégák körében. A művészkönyv személyes, vallomásos jellege, intimitásból érzékelhető valamennyi alkotónál, így HAász Ágnes esetében is. A csodalámpára utaló, mesefolyamatot rejtő varázsdoboz, bár formailag különbözik a többi könyvmunkáitól, mégis felidézi a gyermekkori mesélések meleg hangulatát, az alkotó szándéka szerint az Ezeregyéjszaka meséinek titokzatosságát. A véletlenszerűen talált, makacsul könyvvé alakított tárgyak, alapanyagok bizonyítják a művész hajthatatlanságát, hogy a meglelt szellemi kincset számunkra megőrizze, vizuális nyelven elénk tárja, felmutassa. Alázattal és áhítattal nyúl egy régi kort idéző papírdarabért, s a XX, század ecsetjével, a fénymásolóval alakítja olyan grafikává, aminek effektusait más módon lehetetlen előállítani. Az új látvány gép és ember alkotótársakként hozzák létre. Ez a tisztelet az alkotás folyamata s eszközei iránt magyarázza rokonszenvét akár egy szigorú ikonfestő kézikönyv iránt is, mely a nekünk tetsző, s itt bemutatott Ermíniák sorozatot ihlette. Micsoda ívet húzott az alázatos
ikonfestő, s a szabad szellemű, korszerű technikákat alkalmazó művész között, aki megszívleli az ikonfestő tankönyv intelmeit: „…dolgod ne érzéketlenül és ne kutyafuttában végezd, hanem istenfélelemmel és áhítattal: merthogy az Istennek tetsző cselekedet”, s emellett persze ravaszul kitanulja a fénymásoló lehetőségeit, s kettőt összevegyítve csak rá jellemző grafikai karaktert hozzon létre. A kiindulópont szigorától mentesen, az újat kereső alkotó szabadságát hangsúlyozva sejteti a továbblépés lehetőségeit is.
Budavár magasán, 1995. március 10-én délután 5 órakor egy csésze „Lithea” mellett
Kiss Ilona képzőművész
HAász Ágnes 